Breton

A breton lónak eredetileg négy tájfajtája volt: a leoni,a pontrieux-i, a lannioni és a lambelle-i. Ez a négy tájfajtába sorolás azonban elvesztette jelentőségét akkor, amikor a könnyebb típusokat (145-150cm marmagasságú és főleg szürke színűek voltak) Norfolki fajtával keresztezték és előállították az újabban leghasználatosabb típust a norfolk-bretont. A másik nehezebb típus, mely kialakult a fajtából, armoricai lónak is nevezik.

A nehezebb típusú eredeti breton lovat, főleg St. Pol és Leon környékén tenyésztik. Mintegy 154-164 cm marmagasságú (botm.) magasságához viszonyítva a teste aránylag tömeges, hosszú, mély. A rendkívül erős, nehéz testhez viszonyítva a végtagok aránylag gyengének tűnnek.

A fej nagy, hosszú és nehéz, nagyon széles homlokkal. A szemek alatt befűződés látszik és az orrcsont egy kissé kiemelkedik (disznófej). A nyak közepes hosszúságú, gyakran kétoldalon lelógó sörénnyel borított. A mar alacsony, rövid. Az izmos far széles, de rövid, csapott és barázdált. A farok mélyen tűzött. A lapockák meredekek, rövidek és túlizmoltak.Az izületek gyakran puhák, gyengék, csupán a csánkizület szokott általában elegendő hosszú széles és erős lenni. Gyakori a széles lapos pata, amely fölött dús a bokaszőr.

A mének 154-170cm marmagasságúak, súlyuk eléri a 750kg-ot. Mint nehéz igáslófajta, kitartó, erős igásállat. 

Oldal: Breton
Mindent a Hidegveruekrol! - © 2008 - 2024 - hidegverubaratok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat